Az elefánt, mint szimbólum

https://www.tessloff-babilon.hu/az-elefant--mint-szimbolum állatok, buddhizmus, elefánt, emlős, szimbólum

Ha egy épületen állatot ábrázoló elemet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy az állat szimbolizál valamit. A hinduizmus szerint például az elefántok a négy világtájat őrzik és az egész univerzumot a hátukon tartják, így alapvetően a stabilitás, a rendkívüli erő szimbólumai. Az indiai és tibeti építészetben ezért gyakran elefántszobrok az épületek pillérei.

Ganésa, az elefántfejű isten

Indiában az elefánt az erő mellett még a bölcsességet is szimbolizálja. Az egyik legismertebb istenséget, Síva fiát, Ganésát elefántfejjel és emberi testtel ábrázolták, amivel egyúttal az istenek és emberek világának egységét is megjelenítik. (A szanszkrit eredetű név azt jelenti, hogy „hallgat”, hiszen a hallgatás a bölcsek egyik jellemző tulajdonsága.)

Arról, hogy miért éppen elefántfejet viselt, több legenda is született. Ezek közül a legismertebb így hangzik: Síva felesége, Párvati akkor szülte Ganésát, amikor a férje távol volt, így a fiú nem ismerte az apját. Első alkalommal Síva éppen akkor érkezett haza, amikor Párvati fürdött, és Ganésa őrködött a fürdő előtt. Mivel azonban ő Sívában csak egy idegent látott, viszont mindig nagyon komolyan vette a feladatát, nem engedte, hogy a jövevény bemenjen Párvatihoz. Sívát ettől annyira elöntötte a harag, hogy azon nyomban levágta Ganésa fejét. Ám amikor Párvati megmondta neki, hogy a saját fiát ölte meg, azt a fogadalmat tette, hogy az első, elébe kerülő állat fejét ráforrasztja a fia testére, és mivel ez épp egy elefánt volt, így ennek feje került fel a fiú nyakára. A hitben ezután Ganésa feje a makrokozmosz (a tágabb világegyetem), a teste pedig a mikrokozmosz (a szűkebb, földi vagy emberi világ) megtestesítője lett.

 Az elefánt, mint szimbólum
Ganésa, aki egyszerre segíti a vállalkozókat és a szellem embereit, általában derűvel néz a világba, a róla készült szobrokról és egyéb ábrázolásokról. (Fotó: dreamloveyou, Shutterstock)


Az elefántfejű Ganésa ábrázolásaival Indiában és Nepálban mindenhol találkozhatunk, de tisztelete Indián túl is elterjedt. Alakja a görög-latin mitológiából ismert Hermészhez és Apollónhoz hasonlítható: egyfelől a vállalkozások istene, aki elhárítja az akadályokat például egy éppen induló üzlet, utazás vagy bármiféle próbálkozás elől, ezért a Kezdetek és az Akadályok Urának is nevezik. Másfelől pedig a tudományok és művészetek védnöke, egyszersmind az értelem és a bölcsesség istene is. A monda szerint ő jegyezte le a hinduk mintegy háromezer éves, szanszkrit nyelvű eposzát, amely kb. 500 millió hindu számára jelenti a kultúrájuk gyökereit. Százezer versszakával a világirodalom leghosszabb alkotása (nyolcszor hosszabb, mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve). Nem csoda, hogy a legendák szerint akkora munkát jelentett a leírása, hogy közben még az íróeszközök is folyton elfogytak, s Ganésa egy alkalommal az egyik agyarát törte le, hogy legyen mivel folytatnia az írást.

Ganésához gyakran imádkoznak a hinduk, de sokszor levélben is kérik a segítségét. Állati járműve, Musak egy patkányszerű lény. Másféle nem is lehetne, hiszen a keleti kultúrákban a patkányt a legintelligensebb állatnak tartják.

A buddhizmus elefántja

A hinduizmus mellett a buddhizmusban is kiemelt szerepet játszik az elefánt. De mivel a buddhizmus kevésbé vallás, mint inkább filozófiai gyakorlat, világnézet, nincsenek istenei. Ezért az elefántot sem istenként tisztelik, miközben különleges tisztelettel adóznak neki. De a legfontosabb, hogy Buddha nemzőjeként tartják számon.

A legenda szerint Buddha édesanyja a sákja (más néven szkíta) királynő, Májá volt (nevének jelentése szanszkrit nyelven „szeretet”). Őt az egyik klán fejéhez, Suddhódanához adták feleségül, ám a házasságukból húsz éven át nem született gyermek. Egy alkalommal azonban, egy teliholdas éjszakán a királynő azt álmodta, hogy őt négy lélek – „déva” – hurcolja el a Himalájában lévő Anotatta-tóhoz, amelyben megfürösztötték, majd ünnepi ruhákba öltöztették, és beborították különleges virágokkal. Röviddel ezután egy fehér elefánt jelent meg a parton, fehér lótuszvirággal a hátán. Miután háromszor megkerülte őt, a jobb oldala felől behatolt a méhébe. Ezután az elefánt eltűnt, és amikor a királynő felébredt, úgy érezte, hogy fontos mennyei üzenetet kapott a fehér elefánttól. Nem sokkal ezután érezte, hogy terjes lett.

 Az elefánt, mint szimbólum
Thaiföld fővárosában, Bangkokban kiemelt helyen áll a királyok hatalmát jelképező fehér elefántok szobra. (Fotó: lazyllama, Shutterstock)

Végül i.e. 563 körül valóban életet is adott egy csecsemőnek, akit Sziddhárthának nevezett el, és akit később Buddha néven ismer majd meg a világ. A legenda szerint Sziddhártha herceg Májá jobb oldalán át látta meg a napvilágot, a mai Nepál déli részén, április nyolcadik napján, amikor is a lelkek langyos esőt küldtek a lemosdatásához. Májá a szülést követő hetedik napon meghalt, ezért a csecsemőt a húga nevelte fel. Májá később fehér elefántként született újjá, a Tavatimsza mennyországban, ahol azután találkozott Buddhával.

A buddhizmusban a siker, az erő, a bölcsesség, a függetlenség, a hatalom, a termékenység, a jámborság, a higgadtság és a hosszú élet fogalmait társítják az elefántokhoz. Ritkább példányaikat, a fehér elefántokat pedig különösen nagy becsben tartják: ezeket tilos dolgoztatni és különös figyelemmel kell gondozni. Ezeknek nem feltétlenül fehér a bőrük, olykor rózsaszínes árnyalatú is lehet, mindenesetre jóval világosabb a megszokottnál. A szempilláik szőkék és a lábkörmük is világos. Mivel nagyon ritkák, természetes módon kapcsolódott hozzájuk, hogy a jólét, sőt a hatalom jelképei legyenek. A hit szerint a fehér elefánt hosszú évekre biztosítja a gazdagságot. Ezért is történt, hogy a 16-dik században állítólag még háború is kitört Thaiföld (az egykori Sziám) és Mianmar között, négy, mások szerint egy darab fehér elefánt birtoklása miatt.

Thaiföldön sokáig hatalmas megtiszteltetést jelentett, ha a király valakinek fehér elefántot ajándékozott, miközben az valójában csak a gondokat tetézte a kitüntetett számára. Hiszen miközben munkára nem foghatták – tehát hasznot nem hozott a gazdaság számára –, a gondozása igencsak sok pénzt és energiát felemésztett, a léte akár csődbe is vihette a családot. Az ilyen elefántok tehát valójában inkább a fölösleges dolgok szimbólumai voltak. Egyetlen hasznot azonban mégis csak hoztak: új szólással gazdagították az angol nyelvet. Nekik köszönhető, hogy a kevés hasznot, ám annál több macerával járó dolgokat az angolban fehér elefántnak „white elephant”nevezik.

Lévai Júlia


Olvass még többet az elefántokról a Mi MICSODA Elefántok - Ormányos óriások című könyvben!


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene 

Kapcsolódó könyvek:

3965

Mi MICSODA Elefántok – Ormányos óriások

Teljes ár: 3 200 Ft
Online ár: 2 560 Ft