Naptárak, jósdák vagy gyógyító kövek?
A jól ismert Stonehenge, a bretagne-i menhirek és a portugál dolmenek feltárása után a közelmúltban Örményországban tárnak fel egy újabb, furcsa kövekből álló építményegyüttest. Vajon mi célt szolgáltak annak idején ezek a rejtélyes kőtömbök?
Beszélő kövek
Az újkőkortól a bronzkorig terjedő időszak kultúrájának emlékei az Atlanti-óceán partvidékén mindenütt megtalálhatóak Skóciától Portugáliáig, de még Szenegálban és Máltán is. Az Örményországban található Carahunge kőegyüttes korát 7500 évesre becsülik, így ez a mai napig feltárt kultikus helyek közül a legrégebbi lehet, hiszen Stonehenge születését 5000 évvel ezelőttre teszik. (A Carahunge elnevezés egyébéknt beszélő köveket jelent.)
 |
|
|
Stonehenge, az őskori zarándokhely?
A szakirodalom a sok kőtömbből kialakított, jellemzően kör alakú építményeket a cromlech szóval jelöli. A legismertebb ilyen kőegyüttes, Stonehenge. az angliai Salisbury-síkságon található. A 2-7 méter magas, 20-30 tonnás, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak.
A külső kör nagyjából 100 m átmérőjű. Annyit biztosan tudni lehet, hogy Stonehenge-et több fázisban építették. Az első fázisban egy földsáncgyűrűt (henge) építettek, melyet kívülről árok övezett. A kutatások szerint Stonehenge legelső köveit, a híres kékköveket 400 kilométeren át Wales dél-nyugati részéről szállították ide. Ez a furcsaság vetette fel az első kérdést: miért épp ezeket a köveket választották, és miért ragaszkodtak hozzájuk a későbbi bővítések során is?
 |
|
|
Egy legenda szerint a hegységben fakadó források gyógyító erejűek, és ezt feltételezték a kékkövekről is. A kutatók meggyőződése szerint az emberek messzi földekről érkeztek ide gyógyulást keresve. Az erre utaló egyik jel, hogy a környék sírjaiban lévő holttestek kiugróan nagy számban mutatják fizikai sérülések vagy súlyos betegségek nyomait. A fogmaradványok vizsgálata kimutatta, hogy az eltemetettek több mint fele távoli vidékről érkezett ide. Az i. e. 1. században élt görög történetíró Diodórosz is idéz egy három évszázaddal korábbi beszámolóból, ahol egy Apollónnak szentelt, pompás helyet és egy nagyszabású kör alakú templomot említ a messzi északon, egy nagy szigeten. Apollón ógörög isten, a gyógyítás istene is volt.
Varázslat vagy valóság?
Egy 12. századi krónika szerint Stonehenge köveit Írországból, Merlin, a varázsló és a királyi család mágikus erejű tanácsadója parancsára szállították a helyszínre.
 |
|
|
A szállítás módjára még ma sincs teljesen biztos magyarázat, így nem csoda, hogy a régebbi korok emberei szerint a hatalmas kövek csak varázslatos úton kerülhettek ide. Ezen körülmények is megerősítették, hogy Stonehenge különleges hely, amely valószínűleg szakrális vagy profán ünnepek helyszínéül szolgálhatott. A legtöbb kutatás mégis úgy tartja, hogy a köveket különleges elrendezésük miatt naptárként használták, amely többek között a nyári és a téli napforduló idejét jelezte pontosan, de akadtak olyanok is, akik szerint a hely a csillagászati kutatásokban segítette az akkori embereket.
 |
|
|
A Stonehenge feltárását kísérő számítógépes mérések megmutatták, mennyire pontos csillagászati ismeretekkel rendelkeztek őseink. Az építmény közepén oltár állt, melyet merőlegesen felállított és durva fedőlapokkal lezárt kőtömbök vettek körül. Ezek védőkerítést alkottak. A Nap a napéjegyenlőség idején áthatolt a kerítésen és megvilágította az oltárt, amely a termékenység és az újév szimbóluma volt. Tehát a helynek szimbolikus jelentése is lehetett, s ezért a természeti ember számára különös értéket képviselt.
A menhirek Bretagne-ban
A menhirek is hasonló elrendezésű rejtélyes kőcsoportot alkotnak. A menhir szó a kelta nyelvből származik, jelentése:magányos kő, ami arra utal, hogy ezek a kövek többnyire magányosan állnak. Magasságuk és súlyuk lenyűgöző:egy Bretagne-ban álló menhir 22 méter magas, becsült súlya 320 tonna. Carnac közelében több száz menhirt állítottak egyenes, egymással párhuzamos sorokba, ellentétben a Stonehenge-i kör alakban elhelyezett kövekkel. A menhirek is valószínűleg szimbolikus jelentésűek, elképzelhető, hogy határjelző kövek, ősök lelkének szimbólumai, mások szerint annak kifejezései, hogy az ember függőleges testtartásával kiemelkedik az állatvilágból, és gondolkodásával az ég, a magasság felé tör. Egy másik álláspont szerint a menhirek is csillagászati megfigyeléseket szolgáltak.
A dolmenek Portugáliában és Belgiumban
A dolmenek (szintén kelta eredetű szó) leginkább asztalokhoz hasonlító építmények, három, négy vagy több lábra helyezett széles kőlapból épülnek fel. A feltételezések szerint temetkezési helyek voltak, erre utal, hogy előfordul, hogy minden oldalán kőlapok zárják le. A dolmenek megjelenése az építészet történetében jelentős állomás.
 |
|
|
Ekkor jutott odáig az ember, hogy anyag feltornyozásával teret határoljon el. A dolmen belső tere az ősök lelkének titokzatos tartózkodási helyét jelképezte. Gyakran a falakba vágott kis kerek nyílásokkal összeköttetést teremtettek a belső tér és a külvilág között. A kövekkel lezárt tér az ember legősibb lakóhelyét, a barlangot szimbolizálta.
A dolmenek keletkezésének magyarázata, hogy egy keletről származó, viszonylag fejlett hajózási ismeretekkel rendelkező nép érkezett a mai Spanyolországban lévő Los Millaresbe. Erről a népről semmi bizonyosat nem lehet tudni, csak azt, hogy biztosan hajóval érkeztek, telepeik mindenütt a tengerparton létesültek. Ettől a néptől vették át az ősi Nyugat-Európa lakosai a temetkezési kultuszt, de technikai ismeretek híján csak utánozni voltak képesek a számukra új kultúrát. A dolmen egy fejlett építészetet látott archaikus társadalom alkotása.
Mire szolgáltak a kultikus kövek?
Ezek a különös kőcsoportok konkrét és szimbolikus célokat egyszerre szolgálhattak a természetet istenségnek vélő ősember számára. Míg a tudósok folyamatosan kutatják, a turisták szívesen látogatják ezeket a furcsa hangulatú, ősi építményeket, amelyek közül már több is a világörökség részének számít.
Lévai Júlia
