Parthenont a pantheonnal… II.
2023. December 20., Wednesday
Mint ahogy e cikk első részében már olvashattad, ma Rómában, illetve Párizsban áll a világ két legjelentősebb pantheonja. Ismerkedjünk most meg velük egy kicsit közelebbről!
2023. December 20., Wednesday
Mint ahogy e cikk első részében már olvashattad, ma Rómában, illetve Párizsban áll a világ két legjelentősebb pantheonja. Ismerkedjünk most meg velük egy kicsit közelebbről!
2023. December 11., Monday
A hangzásuk hasonlósága miatt gyakran keverik az emberek a Parthenont a pantheonnal, holott a két szónak nincs sok köze egymáshoz. Az egyik egy athéni templom neve, a másik viszont egy épülettípusé, amelynek több egyedi formája is lehet. Nyelvtani szempontból tehát a Parthenon egy tulajdonnév, a pantheon viszont köznév. Azonban mindkettő mögött az antik kultúrának ugyanaz a lenyűgöző színessége és gazdagsága áll, amely máig meghatározó szerepet játszik az európai kultúrában.
2023. September 03., Sunday
Az „aranyláz” fogalmát sokan ismerik, de hogy „opálláz” is létezett, arról talán kevesebben tudnak. Holott ennek emlékét egy különleges föld alatti város is őrzi, amely valóságos turisztikai zarándokhellyé vált. Ez az ausztráliai Coober Pedy, amit a világ opálfővárosaként is szoktak emlegetni. De kezdjük az elején: mi egyáltalán az opál, mire használják és mi minden fűződik a kibányászása történetéhez?
2023. March 08., Wednesday
Ha városokat vagy országrészeket határoló, hosszan futó falakról van szó, a legtöbb embernek azonnal a kínai nagy fal jut eszébe. De nem csak a kínaiak építettek kiemelkedő nagyságú falakat. Mellettük például a rómaiak is jeleskedtek a különleges falak felhúzásában. Ráadásul a Római Birodalom terjeszkedési törekvései miatt falaik Európa-szerte megjelentek, és sok helyütt ma is láthatjuk ezek maradványait. Így például Nagy-Britanniában is.
2022. November 15., Tuesday
1969-ben Franciaországban a kulturális miniszter, André Malraux – aki egyébként jelentős író is volt – védett nemzeti értékké nyilvánított egy ismert műemléket. A Palais Normal nevű hatalmas kastély egy kis településen áll az ország délkeleti részén. Néhány évvel később a palota építője, Ferdinand Cheval arcképe felkerült egy postabélyegre. Őt egyébként a népnyelvben a „Facteur Cheval”, nagyarul „Postás Cheval” néven emlegették. De vajon miért olyan különleges ez a palota, és mi közük lehet hozzá a postásoknak?
2021. November 08., Monday
Ahogy mondani szokás: minden rosszban van valami jó is. Ezt példázza a törökországi İznik-tó is, amelynek vize a Covid-járvány során elrendelt forgalomkorlátozások után szinte tökéletesen kitisztult. Ezért most teljes egészében rálátni annak az 1600 éves bazilikának a maradványaira, amely egy földrengés során süllyedt a tó fenekére, és amelynek körvonalait eddig csak légifelvételekről lehetett kivenni.
2021. September 30., Thursday
Ma már sokféle célra építenek földfelszín alatt futó alagutat, így például közlekedésre, szállításra, tárolásra vagy bármilyen, különleges feladat ellátására. És bár egy alagút megtervezése-kivitelezése változatlanul a nehezebb munkák közé tartozik, a sokféle korszerű műszer és technika jelentősen megkönnyíti a tervezők és az építők dolgát. De vajon milyen célból , és egyáltalán hogyan építettek alagutakat ásni a régebbi korokban?
2021. August 27., Friday
2019. április 15-én délután Párizsban lángra lobbant az éppen felújítás alatt álló Notre Dame tornya és tetőszerkezete. A főváros szívében, a Cité-szigeten (franciául Île de la Cité) magasodó épület épp úgy jelképezi a francia történelmet, kultúrát és a várost magát, mint az Eiffel-torony, a Louvre vagy a Diadalív. Nem csoda, hogy milliókat rázott meg az eset híre.
2021. April 12., Monday
Gyakori eset, hogy mérnökök, biológusok és más tudósok a természethez fordulnak ötletért egy szokatlan feladat megoldásánál. Az már ritkábban fordul elő, hogy az ötletadó egy olyan féregszerű élőlény, amely ráadásul kifejezetten a romboló tevékenységével hívja fel magára az ember figyelmét. A Temze-alagút építésénél mégis a hajóféreg technikáját használta fel az építkezés mérnöke, Marc Isambard Brunel.
2021. January 07., Thursday
Mivel Budapesten ma már alapvetően szilárd a talaj, nem túl gyakori, hogy egy ház megalapozásához függőleges facölöpöket kelljen alkalmazni. A 19-dik század végén azonban még gyakran előfordult ilyesmi. A főváros egyik, akkori legérdekesebb épületét, az Elevátor-házat is facölöpökre építették.
2020. July 06., Monday
Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik.