2024. February 27., Tuesday
Az ételek sütésétéhez-főzéséhez hőre van szükség, amihez korábban fát vagy szenet, ma már főleg elektromos áramot vagy gázt használunk. Ezek közös jellemzője, hogy az általuk termelt hő kívülről melegíti fel – tehát főzi meg vagy süti át – az ételeket. És mivel ez több évszázadon át bevált, senkinek nem is jutott eszébe, hogy valami mással kísérletezzen.
2022. December 23., Friday
Ma már mindennapos dolog, hogy aki babát vár, az ultrahangos vizsgálatnak köszönhetően már a terhesség ideje alatt megpillanthatja a kicsit. A vizsgálat révén megtudhatjuk, hogy a baba rendben fejlődik. Az ultrahangos vizsgálatot máshol is használják, így például, amikor azt kell kideríteni, hogy nem tört-e el valamelyik csontunk, vagy hogy nem növekszik-e bennünk valahol egy ciszta, esetleg daganat.
2022. October 16., Sunday
Luigi Galvani híres békacombos kísérletéről van szó, amelyet sokan ismernek a fizika órákról. Az is köztudott, hogy végül ez a kísérlet vált az elektromos vonzás és áramlás megismerésének egyik nagyon fontos kiindulópontjává. Galvani közelében pedig azért volt békacomb, mert orvosként és anatómia tanárként állatokat is boncolt.
2022. July 05., Tuesday
Mindenki tudja, hogy a tengerek vize sós. Azt viszont kevesen tudják, hogy elsőként egy csillagász, Edmond Halley volt az, akit igencsak foglalkoztatott a tengerek sótartalma, és aki emiatt még a katolikus egyházzal is összeütközésbe került.
2022. May 23., Monday
Sok ember annak köszönheti az életét, hogy egy apró, elektromos árammal működő készüléket – egy pacemakert – ültettek be a bőre alá. A készülékből az ereken keresztül elektródák vezetnek a szív megfelelő izmaihoz. De hogyan működik ez a készülék?
2021. November 04., Thursday
A Magyar Tudományos Akadémia 18. alkalommal rendezi meg november 3-18 között a magyar tudomány ünnepét. Ebből az alkalomból emlékezünk meg az akadémia alapítójáról, Széchenyi Istvánról.
2021. May 30., Sunday
2021. április 19-dikén jelentős esemény zajlott le a Marson: egy kisméretű helikopter távvezérléssel felszállt a bolygó felületéről, majd visszaereszkedett. Az Ingenuity (’Találékonyság’) nevű űreszközt a NASA fejlesztette ki, és a Perseverance űrprogram során küldték a Marsra. A feladata, hogy feltérképezze a bolygó felszínét, vagyis a felszállásai során az eddigieknél részletesebb információkat küldjön a Földre.
2021. April 28., Wednesday
Az ezernyolcszázas évek második felében több fizikus is foglalkozott a kor egyik nagy kérdésével: a fény természetével, valamint az elektromos tér, a mágnesesség és a fény összefüggéseivel. Az ezzel kapcsolatos kutatások során többen is tapasztalták, hogy amikor a katódsugarakat vizsgálják, és áram alá helyezik a kísérletekhez használt kisülési csöveket, a közelben lévő fényképezőlemezek annak ellenére elszíneződnek, hogy gondosan fekete papírba csomagolták őket.
2021. March 15., Monday
Jónéhány rovart elsősorban csípéséről ismerünk. Hogy egy csípés mennyire fájdalmas, nehéz megállapítani. Hiszen egy fajnál sincs két, egyforma csípés, ráadásul ezek mindenkire másképpen hatnak. De jobb híján a rovarcsípések fokozatait az emberi fájdalommal próbálják mérni, hiszen csak az ember tud beszámolni a tapasztalatáról.
2021. February 03., Wednesday
Bár az új találmány a 17-dik század folyamán sok helyen ismertté vált, kezdetben Itáliában hatott leglátványosabban a tudományos kutatásokra. Itt kezdték el először nagyítólencsékkel tanulmányozni az élővilágot, és ezzel megalapozták a későbbi mikroszkópos kutatásokat. Mindez természetesen a hétköznapi gondolkodásban is jelentős fordulatot hozott: egyértelművé vált, hogy nem csak az létezik, amit látunk.
2021. January 22., Friday
Miket szoktunk lehűteni? Leginkább a romlékony élelmiszereket. De ha nagyon meleg van – amit ilyenkor télen nehéz elképzelni –, akkor magunkat és a levegőt is. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg. De hogyan vált lehetségessé a hűtés? És hogyan jutottak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba?
2020. November 24., Tuesday
A világ egyik legrangosabb díját a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel alapította. Ő rendelkezett úgy a végrendeletében, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a különböző tudományok és az irodalom legjobbjai, illetve azok a közéleti személyek, akik sokat tettek a békéért (ez a Nobel béke-díj).
2020. October 19., Monday
Lassan száz éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya, amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életutat járt be. Kezdetben Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra csak 1997-ben került vissza.
2020. October 19., Monday
A meteorológusok már vagy száz éve használnak léggömböket is a Föld légkörének tanulmányozására. A meteorológiai léggömbök mérőeszközöket és rádiószondákat visznek fel, hogy odafönn regisztrálják a légkör legkülönfélébb jelenségeit és mozgásait. A mért adatokat a műszerek rádiójelekkel juttatják le a földre, ahol a meteorológiai intézetek munkatársai értékelik ezeket.
2020. September 06., Sunday
Bár mára egyre korszerűbb műszerek váltják fel az orvosok jól megszokott vizsgálati eszközeit, de azért még mindannyiunknak ismerős a sztetoszkóp vagy a fonendoszkóp, amely hosszú ideig szimbolizálta az orvosi hivatást.
2020. August 26., Wednesday
Az utóbbi évtizedekben jó néhány növény – köztük a paradicsom, bab, burgonya, hagyma, sárgarépa, de több gyümölcs és gyógynövényféle – termőképessége veszélybe került, ugyanis az ezek virágát beporzó méhek és más rovarok maguk is veszélybe kerültek. Az ő soraikat elsősorban a mezőgazdaságban használt vegyszerek ritkítják meg, de emellett a táplálékforrásaik csökkenése, illetve olykor a klímaváltozás és a paraziták terjedése is hozzájárul a pusztulásukhoz. Az ENSZ szakértőinek jelentéseiből kiderül, hogy mára sok rovarfaj a kihalás szélére sodródott.
2020. August 16., Sunday
Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.
2020. July 23., Thursday
Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.
2020. July 16., Thursday
Sorozatunk első részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.
2020. June 26., Friday
A Curiosity szonda által küldött képek alapján biztosra vehető, hogy egykor volt folyó a Marson. Vagyis egykor ott is jelen volt az alapvető elem, amely az élet létezését is lehetővé teszi. A NASA ezt már régóta feltételezte, de biztosan csak a közelmúltban merték kijelenteni, éspedig magyar tudósok munkája nyomán. Ők ugyanis a kavicsok kopását vizsgáló, matematikai számítások alapján tudták ezt a tényt igazolni, amelyről a Nature Communications című szaklapban adtak hírt.
2020. June 18., Thursday
2019. január 23-dikán egy magyar kutatónak, Roska Botondnak ítélték az az évi Louis-Jeantet orvosi díjat. Az akkor ötvenéves neurobiológus a vizuális információk feldolgozási folyamatainak feltárásáért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért kapta meg ezt az elismerést. (Ezt megelőzően a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját is neki ítélték.) Roska jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, és azóta is kitartóan folytatja a kutatásait, amelyek eredményeivel a jövőben remélhetőleg egyre több gyengén látó vagy vak emberen tudnak majd segíteni.
2020. April 04., Saturday
Oszumi Josinori japán tudós 2016-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A 71 éves tudós a hatodik japán orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.
2020. February 11., Tuesday
Ahol nem tudunk vezetékes kapcsolaton keresztül csatlakozni az internetre, ott ezt wifi segítségével is megtehetjük. Ez tehát egy vezeték nélküli, a rádióhullámok mikrohullámú tartományában működő rendszer. Sokan úgy tudják, hogy a neve a Wireless Fidelity (pontos, a hangot hűségesen visszaadó drótnélküli készülék) kifejezés rövidítéséből ered, ez azonban tévedés. A nevet egy marketing cég találta ki, amelynél úgy gondolták, hogy ha az új eszköz neve játékosan rímel egy már jól ismert és témaközeli kifejezésre – mondjuk a „hi-fi”-re –, akkor az emberek hamar megtanulják a nevét. Nem tévedtek.
2020. January 30., Thursday
Aki külföldön jár és gyógyszert akar venni, annak nemcsak az „apotheca”, hanem a „pharmacy” szót is ismernie kell, mert gyakran ezt a szót írják ki a gyógyszertárakra. A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Az „apotheca” ugyanis a görög apothéké = raktár kifejezésből ered, és csak az újkor óta használják a gyógyszerek tárolási helye elnevezésére. (A szó érdekessége, hogy a „bodega”, a „butik” és a „téka” is ebből alakult ki.) A „pharmacy” szóban azonban már ott van a „gyógyszer”, vagyis a görög „farmakon” szó. A „farmakológia” pedig általánosságban azt jelenti: a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik.
2015. September 01., Tuesday
Gépek, szerkentyűk, masinák. A legtöbbet mindennap használjuk. De vajon tudjuk, hogy hogyan működnek? Megnyomunk egy gombot, és kimossa a gép a ruhánkat. Feltekerjük a fűtést, és máris melegedik a szoba. Gépmadarakkal repüljük körbe a Földet, egy telefonhívással varázsolunk az asztalunkra ínycsiklandó pizzát. Telefonon üzenünk egymásnak, és már tárgyakat is nyomtatunk.
