Magazin
betegség, gyógyítás, rák, terhesség
2020. April 09., Thursday
2015-ben érdekes hírt tett közzé az egyik neves tudományos folyóirat, a Cancer Cell. Egy dán kutató, Ali Salanti, kanadai kollégájával együttműködve fölfedezett egy olyan mechanizmust, és azon belül egy fehérjét, amely nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszhat majd a leghatékonyabb rákellenes gyógyszer kifejlesztésében. A felfedezés érdekessége, hogy Salanti eredetileg nem a rákkal, hanem egy maláriát terjesztő parazitával foglalkozott, amely a méhen belül fejlődő placentát szokta megtámadni a terhes nőkben. Eredetileg ennek a parazitának a hatástalanítására kereste a gyógyszert. Szerencsére azonban a munkája közben olyan, fontos hasonlóságokat vett észre, amelyek egy rákgyógyszer kifejlesztéséhez is elvezették.
Tovább
légzés, terhesség
2020. April 08., Wednesday
„Tényleg, hogy lélegzik odabenn a kisbabád? Kopoltyúval?” – kérdezte terhes rokonát egy legkevésbé sem tudatlan kisgyerek, hanem egy huszonéves felnőtt. A kérdést nem kell kinevetnünk, hiszen teljesen logikus: a magzatot odabenn víz veszi körül. Természetesen nem kopoltyúval lélegzik, de az, ahogy oxigénhez jut, valóban hasonlít picit a halak légzéséhez. Mindkét esetben vérerek biztosítják az oxigénfelvételt egy elkülönített szerv beiktatásával, viszont a tüdő közreműködése (a legtöbb halnál a létezése) nélkül.
Tovább
terhesség, teszt
2020. April 04., Saturday
A járványok kapcsán gyakran kerül elő a „teszt” illetve a „tesztelés” fogalma.
A tesztelés általában azt jelenti, hogy egy jelenséget, dolgot, képességet vagy tudást meghatározott állandó mércék szerint vizsgálunk meg. A járványok idején a tesztek arra valók, hogy kimutassák a kórokozók jelenlétét a fertőzésgyanús embereknél, illetve meghatározzák, hogy az illető pontosan melyik kórokozótól fertőződött meg. Ilyenkor az érintett személy nyálából vagy vizeletéből vesznek mintát, és azt nézik meg a laboratóriumban, hogy a mintában lévő anyagok hogyan reagálnak bizonyos, meghatározott vegyi anyagokra. A vizsgálat végeztével pedig kétféle eredményt kaphatunk: a teszt vagy pozitív, vagy negatív lesz.
Tovább
Nobel-díj, sejtek, tudomány
2020. April 04., Saturday
Oszumi Josinori japán tudós 2016-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A 71 éves tudós a hatodik japán orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.
Tovább
kalóz, ókor, tenger, újkor
2020. April 03., Friday
Bár a kalózkodás helyenként még ma is élő gyakorlat, kalózokkal már csak könyvekben vagy filmeken találkozhatunk, ahol többnyire jellegzetes öltözékben, esetleg ferde kötéssel a szemükön és halálfejes sipkával a fejükön látjuk őket. A kalózkodás bizonyos formái azonban olykor itt is kézzelfoghatóan vannak jelen, hiszen például a szabálytalanul, fizetség nélkül letöltött zenék is kalózfelvételek, ahogy a titokban működtetett rádiókat is kalózrádióknak hívjuk. Ám ezek jóval szelídebb tevékenységek, mint amilyet a kalózok műveltek évszázadokon át a világ tengerein.
Tovább
szerzetesrendek, történelem, vallás
2020. April 02., Thursday
A trappista szerzetesekről a legtöbb embernek két dolog jut eszébe: a róluk elnevezett sajt és a hallgatási fogadalom, amelyet kötelező betartaniuk. Nem vitás, hogy ezek valóban a jellemző vonásaik, ám a trappisták története és élete mögött ennél sokkal több érdekesség rejlik.
Tovább
betegség, védőoltás, vírus
2020. March 26., Thursday
A koronavírus járvány alkalmával gyakran kerül elő a „vakcina” fogalma. Sokan azt hiszik, hogy ha meglesz a vírusra a vakcina, akkor ez egy csapásra mindent megold, és majd azok is meggyógyulnak, akik már elkapták a betegséget. Ez azonban nem így van: a vakcina nem gyógyszer, hanem immunizálószer. Azoknak adják – közkeletű kifejezéssel: azokat oltják be a megfelelő vakcinával –, akiket még nem fertőzött meg a vírus, vagyis akik sejtjeiben még nem kezdett el élősködni a kórokozó. Ám a megelőzés szereként rendkívül nagy a jelentősége. Amióta létezik a vakcináció (tehát az emberek ellátása vakcinával), több olyan oltást is használ az emberiség, amellyel megelőzheti, hogy a betegségek súlyosan károsítsák, vagy akár meg is öljék az embereket.
Tovább
szerzetesrendek, történelem, vallás
2020. March 26., Thursday
A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.
Tovább
betegség, Biblia, karantén
2020. March 17., Tuesday
A „karantén” szóval nyugodtabb időkben a számítógépes vírusirtók működésekor találkozunk. Amikor a víruskereső program veszélyesnek minősíthető fájlt talál, elkülöníti a rendszertől, vagyis karanténba zárja, és úgy tárolja, hogy ne kerülhessen kapcsolatba más fájlokkal. És bár némelyik számítógépes vírus működésének feltárása cseppet sem könnyű, a gépeknél jóval egyszerűbb a megoldás, mint olyankor, amikor élő szervezetet támadnak meg vírusok. Ahhoz, hogy a természetben megjelenő kórokozókat sikeresen elkülönítsük, embereket kell karanténba zárni, ami ennél bonyolultabb feladat.
Tovább
állatok, hüllők
2020. March 15., Sunday
Az axolotl minden bizonnyal a világ legaranyosabb állata, amelyet sokan azonnal hazavinnének játszótársnak, ha nem a víz alatt élne. Nemrégiben azonban az is kiderült róla, hogy nem pusztán az elbűvölésünkre képes, hanem akár arra is, hogy jelentősen hozzájáruljon bizonyos betegségeink meggyógyításához. 2018-ban a Minnesotai Egyetem kutatócsoportja arra jutott, hogy az axolotl sajátos regenerálódási képességeinek feltárása az ember számára is hasznosítható lehet.
Tovább
