Kossuth híd: egyszerre ideiglenes és stabil
https://www.tessloff-babilon.hu/kossuth-hid--egyszerre-ideiglenes-es-stabil-
A huszadik század elejére Pestet és Budát kiemelkedően szép hidak kötötték össze. A II. világháború végén, 1944 decemberében, illetve 1945 januárjában azonban ezeket a kivonuló németek egytől egyig aláaknázták és felrobbantották.
A legelső a sorban a Margit híd volt, amelynek robbantását szintén januárra tervezték, de ez egy műszaki hiba miatt ez már november 4-én megtörtént. Ráadásul a szombati csúcsforgalom idején, így az esemény több száz ember halálát okozta. Mivel a hidak újjáépítése sok időt vett igénybe, valamilyen átmeneti megoldást kellett kidolgozni a dunai átkelésre, hiszen enélkül megállt volna az élet a fővárosban.
Melyek voltak az első megoldások?
A leggyorsabb megoldást a kisebb hajók jelentették, ám ezek közlekedését erősen korlátozták a jégzajlások. Emellett a kishajók igencsak korlátozott mennyiségű embert tudtak szállítani, miközben a gépkocsik, teherautók, villamosok, buszok forgalmát nem tudták pótolni. Ezért már januárban úgynevezett pontonhidak kerültek a vízre.
A pontonhíd rögzített uszályokra épül, tehát a mederbe beágyazott pillérekkel nem rendelkezik, így nem is biztosíthatja a valódi hidakra jellemző stabilitást, de a forgalom folyamatosságát már igen. A neve is arra utal, hogy itt csupán a vízen lévő szerkezetről van szó: a latin eredetű „ponton” szó kompot, hajóhidat jelent.
 |
| A korabeli térképen jól látható, hol állt a Manci híd, amelynek nevében ekkor még CZ-vel írták a mai C betűt. A felrobbantott Margit híd pótlására először kis kábelhidat építettek, az épen maradt mederpilléreken, a gáz- és postai vezetékek biztosítására. Ezután, 1945 áprilisában a Vörös Hadsereg az eredeti híd roncsai mellett egy cölöphidat épített, amelyet azonban a többivel együtt elvitt az 1945. januári jégzajlás. Ezért helyezték el azután, 1946 tavaszán ennek a helyére a Mancinak elnevezett pontonhidat, amelyen egy 2,2 méter széles kocsiút és két 1 méteres járda fért el. A járműforgalom irányát és a ponton megnyitásának idejét órarend alapján szabályozták. A hídra legfeljebb 5 tonnás jármű hajthatott fel. A Manci 1948. augusztus elejéig, vagyis az újjáépített Margit-híd átadásáig állt a helyén, ezután lebontották. (Forrás) |
A pontonok többségét az akkor a várost irányító szovjet hadsereg építette fel, hiszen nekik is szükségük volt átkelési lehetőségekre. A pontonhidak hamar annyira megszokottá váltak a fővárosban, hogy az emberek még beceneveket is adtak nekik. A mai Petőfi hidat pótló ponton neve Böske lett. A romokban heverő Margit híd mellé épített átkelő, amely a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Sziget (ma Radnóti Miklós) utcánál érte el a pesti partot, ez a pontonhíd a népnyelvben a Margit becéző formáját, a Manci nevet kapta. (Erről itt olvashatsz.)
A Manci híd történetéhez még az is hozzátartozik, hogy ennek tervezője ugyanaz a Mistéth Endre volt, aki ekkor már, Hilvert Elekkel együtt megfeszített tempóban dolgozott egy valódi pillérekkel rendelkező, de még átmeneti híd tervén. És erre a hídra szükség is lett hamarosan, mert 1946. január 10-én az addig épült ideiglenes átkelőket a zajló jég mind elsodorta. Ekkor ismét elszakadt egymástól a főváros két fele, de csak néhány napra, mert 15-ére épp elkészült a Kossuth- és a Batthyány teret összekötő, fél-állandó Kossuth híd, és így legalább ezen a helyen visszaállt az összeköttetés.
Mistéth és Hilvert útja a hídépítésig
A hídtervező Mistéth Endre (1912-2006) eredetileg katonai pályára készült, és ezért a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Katonai Alreál Iskolában kezdte meg a tanulmányait. Itt a neves író, Ottlik Géza osztálytársa volt, akivel azután életre szóló barátság kötötte össze. Olyannyira, hogy Ottlik róla mintázta Bónis Feri alakját az Iskola a határon című regényében.
Ezután Mistéth egy budapesti katonai iskolába járt, majd a műegyetemen szerzett diplomát 1935-ben. Kezdetben vízvezetékeket tervezett, s ezután érkezett meg végleges szakmájába, amikor hídtervező mérnökként vett részt a Székesfehérvár és Graz közötti autóút építésében. Később rövid ideig a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, majd egy tervezőirodához csatlakozott, mígnem 1940-ben önálló irodát nyitott. Korai munkái közül kiemelkedő volt az 1940-ben épített szolnoki merevítő-gerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában. (Forrás)
Fontos mozzanat volt az életében, hogy a nyilasok uralma idején, Kiss János altábornagy csoportjával együttműködve részt vett a fegyveres ellenállási mozgalomban. 1945 januárjában naponta odakúsztak az aláaknázott hidakhoz, és elvagdosták a robbanószerkezetek vezetékeit, sajnos azonban ezt a németek mindannyiszor felfedezték, és összekötözgették a zsinórokat.
Hilvert Elek (1895-1977) mérnök és statikus, szintén a sokoldalúságával tűnt ki a szakmájában. Ő 1919-ben végzett a budapesti Műegyetemen, majd 1925-ig különböző hazai építési vállalatoknál dolgozott statikusként. Ezután egy erdő- és faipari nagyvállalat romániai és lengyelországi üzemeinek mérnökeként tervezett erdei vasutakat, hidakat és völgyzárógátakat.
1932-ben a gazdasági válság következtében elvesztette az állását, mely után a Szovjetunióba szerződött, ahol egy bányagépgyár építését vezette, majd fatranszport-hidakat, silókat, szénosztályozókat tervezett. Miután 1937-ben hazatért, egy építési vállalatnál kisebb vasbetonhidak építését vezette. 1945. január végén a Vörös Hadsereg műszaki alakulataihoz került polgári alkalmazottként. Részt vett a Ferenc József (Szabadság) és a Horthy Miklós (Petőfi) hidak fa provizóriumainak tervezésében és kivitelezésében. (Forrás)
1945 tavaszán kezdtek bele Mistéth Endrével a Kossuth híd tervezésébe.
Mitől volt egyedi a Kossuth híd?
Mistéth Endre és Hilvert Elek kilencnyílású hidat tervezett, középen egy 80 méteres, mellette egy-egy 55 méteres, a két oldalon, a folyó partjai mellett pedig 3-3 darab 27,5 méteres nyílással. Az ezekhez szükséges vasat a robbantási törmelékekből válogatták ki. Így például a híd vasszerkezeteit a Lánchíd és az Erzsébet híd vízből kiemelt roncsaiból készítették (a Győri Vagongyárban), a középső acél csőszerkezetet pedig az egyéb helyeken összeszedett roncsokból (a csepeli vasműben). A híd szerkezete egyébként az eredeti tervek szerint fából készült volna, de végül a két parti nyílást leszámítva acélszerkezettel épült meg. (Később, 1954-ben ezt a két, kimaradt nyílást is acélra cserélték.)
 |
| Az 1946-ban átadott Kossuth híd jó ideig az egyetlen, stabil dunai átkelőhely volt a háború után. Szerencsére a folyónak arra a szakaszára építették, ahol a part mindkét oldalán jó volt a szárazföldi közlekedés, így akik átkeltek rajta, mind a Batthyány-, mind a Kossuth térről könnyen tovább tudtak menni a környékről induló buszokkal, villamosokkal. A különféle boltoknak, üzleteknek árukat szállító teherautók is biztonsággal átmehettek a hídon, amely nem véletlenül maradhatott meg tizennégy évig, hiszen a legmagasabb szintű szaktudással hozták létre. A kép 1950-ben készült. (Forrás: Fortepan) |
A pillérek építésébe 1945. május 16-án kezdtek bele, a munkások tehát az építkezés elején négy-öt hónapig évig kedvező körülmények közt dolgoztak. A korabeli telek alapján azonban arra kellett felkészülniük, hogy december végén-január elején szokás szerint megindul majd a Dunán a jégzajlás. Márpedig ez – ahogy később be is igazolódott – veszélyt jelent az ideiglenesen felállított átkelőkre.
Mindezek következtében az építkezés mindössze nyolc hónapig tarthatott, ami rekordgyorsaságot jelentett. Sajnos ez végül súlyos áldozatokkal is járt: a háború utáni, anyagi szűkösség miatt a munkások nem kaptak az államtól megfelelő ellátást, így november-decembertől a hideg és az aránytalanul sok munka rendkívüli módon megviselte a hídon dolgozókat. Olyannyira, hogy az egyikük bele is halt. A sok viszontagságos helyzet után azonban sikerült tartani a határidőt, és január közepén a hidat megnyitották a gyalogosok előtt, majd az autóforgalom is megindulhatott rajta. Ez nagyon fontos pillanatot jelentett a főváros közlekedésében, és az emberek számára már csak ezért is emlékezetessé vált a Kossuth-ról elnevezett híd, amely 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd megnyitásáig az egyetlen, stabil dunai átkelő is volt. (Forrás)
A Kossuth híd végül 1960-ig, tizennégy éven át szolgálta a főváros közlekedését. A lebontásából eredő hiányt pedig az Erzsébet híd újjáépítésével pótolták. Az új Erzsébet híd 1964-ben készült el, amely azóta is a főváros egyik leghíresebb, világszerte elismerésekkel övezett ékessége.
Lévai Júlia
