A Clark Ádám téri nullás kilométerkövek színes története

Az egyik fővárosi kerületben, Rákosligeten 2016-ban váratlan meglepetést hozott a járókelőknek a lomtalanítás. Az utcára kitett ócska dobozok, elhasznált kacatok között ugyanis ott magasodott a tisztán fehérlő nulla kilométerkő jól ismert szobra, amelynek normális körülmények között a Clark Ádám téren a helye. Vajon hogy kerülhetett ide?

Néhányan tudtak róla, hogy a szobrot nemrég felújították, és utána egy pár méterrel odébb is tették. Arról azonban senki sem tudott, hogy azt valaki esetleg ellopta volna. A kérdésre a Facebookon is elkezdték keresni a választ. Az egyik csoportban hamar megjelent egy fotó (Zsédenyi Gyulától), és mellette egy vicces kérdés: „A 0-ás kilométerkövet ki hagyhatta el?” (A történetet ez a cikk írta meg.)

Ki állt a rejtélyes eset mögött?

Mint hamarosan kiderült: a szobrot senki nem lopta el, mert a rákosligeti utcán egy másolat bukkant fel. Ezt Csüllög András médiaművész készítette hungarocellből, hogy egy performaszhoz használja fel a Clark Ádám téren.

Csüllög a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán végzett, és 2011-ben ez a mű, illetve videó volt a diplomamunkája. Az idézett cikkben is látható felvétele később több kiállításon is szerepelt. A videón azt a néhány percet látjuk, amelyben Csüllög kimegy a Clark Ádám térre, és úgy tesz, mintha valóban az ott lévő súlyos szobrot kapná a hóna alá.

Az elveszett, régi kő után az első nullás kő egy nemes tartású Madonna-szobor volt. (Fotó: Prohászka László: Szoborsorsok / Köztérkép)

A másolatot persze már előzőleg elhelyezte, kissé távolabb az eredetitől, majd ehhez lépett oda, és ezzel indult el szép, szabályosan a zebrán a Lánchíd felé. Pont úgy, mint aki haza akarja vinni az ország közepét jelképező szobrot. Viselkedésére többféle módon is reagálhatnak a jelenet nézői: meglepődhetnek, hogy ezt valaki csak úgy megteheti, vagy csodálkozhatnak, hogy a szobrot csak így fel lehet kapni, esetleg értetlenkedhetnek, hogy vajon minek ez neki, mit kezd azzal, hogy otthon tartja. Egy biztos: közömbösen valószínűleg csak nagyon kevesen mennek el egy ilyen esemény mellett.

Csüllög ezután egy barátját kérte meg, hogy tárolja magánál a szobrot (neki bizonyára nem volt ehhez elég területe), az viszont öt év után szintén kifogyott a helyből. És mivel a művet önmagában már amúgy sem akarta senki felhasználni, ezért kitette a lomok közé. Végül az említett facebookos csoport mégis megmentette az alkotást: az egyikük elszállította és biztonságba helyezte.

Mindenesetre Csüllög akciója arra is jó volt, hogy a kíváncsiak ne csak azt akarják tudni, hogy ő mit akart kezdeni a kilométerkővel, hanem az is érdekelje őket, hogy hány nullás kilométerkő volt már ezen a helyen, és melyiknek mi lett a sorsa.

Az első nullás mérföldkövek, illetve kilométerkövek 

A „minden út Rómába vezet” szólás általában véve arra utalt, hogy az ókori világ kultúráját a görög kultúra folytatásaként kiteljesedő római szellemiség határozta meg. Vagyis bármiről is kezdett gondolkodni valaki, akár a tudomány, akár a művészet területén, végül egészen biztosan a téma latin gyökeréig kellett eljutnia. Emellett azonban a szólást akár szó szerint, konkrétan is lehetett értelmezni, ha az Európában futó utak szerkezetét nézzük.

Mint azt ez a cikk is leírja: Augustus császár már Krisztus előtt 20-ban felállíttatta a Forum Romanumon az Arany mérföldkövet (latinul a Milliarium Aureumot), aminek pontosan az volt a szerepe, mint egy mai nullás kilométerkőnek. Vagyis az akkor kiépített utak kiindulópontját jelezte, azt a helyet jelölte ki, ahonnan számították a fontosabb utak hosszát, távolságát. És mivel a Római Birodalom fénykorában ezek az utak a hódítások révén hihetetlenül nagy területeket hálóztak be, a kő egyúttal sokféle kultúra összeköttetésének is a szimbóluma lehetett.

Emellett ez volt a további nullás kilométerkövek első mintapéldánya. Ehhez hasonlókat valószínűleg minden fővárosban találhatunk, és jellemzően a legfontosabbnak tekinthető csomópontoknál, útkereszteződéseknél vagy tereknél.

A messzire tekintő autószerelő munkás szobra az ötvenes évek elején. Ebben az időben a homlokához emelt keze mozdulatát bizonyára csak kevesen merték viccesnek látni. Később azonban Csuhai István már szabadon leírhatta, amit ma már sokan gondolnak róla: „Ez a szobor a rákoshegyi vasútállomás előtti terecskére került, háttal a ma jellegtelen állomásépületnek, viszont ezúttal is legalábbis májusban nagyon szépen gondozott virágágyás elé. Mintha azt mondaná: merre menjek? Vonat több nem jön már, ezzel az egy kerékkel meg ugyan meddig juthatok?” (Fotó)

Ilyen pont a magyar fővárosban a Lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút előtt alakult ki, ahol idővel egyre több, jelentős forgalmú út keresztezte egymást. Az első mérföldkövet még ezt megelőzően nem itt, de ennek a közelében állították fel valamikor a 18-dik század második felében, abban az időszakban, amikor a magyarországi utak hosszát az 1686-os budavári ostrom alatt romossá vált királyi palota bejáratától számolták. (Mivel ekkor még nem kilométerben, hanem mérföldben mérték a távolságokat, a kő nevében is ez a szó szerepelt.)

Ám a Várban lévő palota ekkor még nem játszott jelentős szerepet a Habsburg-ház életében, ezért a 19-dik században átvitték a mérföldkövet a közben felépült Lánchíd közelébe, az akkor még Lánchíd-térnek nevezett csomópontra. Hogy innen végül miért tűnt el, azt sajnos nem lehet tudni, de az eközben egyre növekvő forgalom mindenképp szükségessé tette a pótlását. Ezt ismerte fel az 1930-as években a Magyar Automobil Club vezetése is, amely azt javasolta a kormánynak, hogy egy szobor jelezze a Lánchíd közelében az utak kiindulópontját.

Három újabb mérföldkő a nullás kilométerkövek történetében

A javaslatot elfogadták, és a szobor elkészítésével Körmendi Frim Jenőt bízták meg. Az általa elkészített alkotás a vallási elkötelezettség jegyében született, és Magyarország védőszentjét, vagyis a Madonnát ábrázolta. A Patrona Hungariae szobor talapzatán három, közlekedést jelképező dombormű is helyet kapott: egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető. A felirat pedig ez volt: „A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club, 1932.” A szobrot 1932. május 7-én avatták fel, ám nem sokáig állhatott ott: Budapest 1944-45-ös ostroma alatt jelentős sérüléseket szenvedett, és le kellett bontani.

A következő években sem pénz, sem elszántság nem volt ahhoz, hogy pótolják, ezért 1953-ig az utakra vonatkozóan nem állt semmiféle jelzés a téren. Ekkorra azonban ismét megszületett egy szobor, amely szintén egy határozott elkötelezettséget fejezett ki, de most az akkor uralkodónak kikiáltott társadalmi réteg, illetve egy elképzelt, szebb jövő iránt. Ezért most egy ún. szocialista realista stílusú szobrot állítottak fel a téren, amelynek alkotója Molnár László. A szobor egy távolba tekintő munkás férfit ábrázolt, a nulla kilométerre pedig a kezében tartott autókerék formája utalt. Ez állt ott azután, közel az Alagúthoz, egészen 1974-ig, amikor azonban a modernitás szele Magyarországot is elérte, a turizmus élénkülésével együtt.

Borsos Miklós nullás kilométerköve alighanem a legelegánsabb szobrok egyike a világon. Nyaranként a turisták sokasága veszi körül. (Fotó)

Ezért a kormány és a főváros vezetésében úgy döntöttek, hogy korszerűbbre cserélik ki az egyre forgalmasabb Clark Ádám téren a szobrot. A választás pedig az akkor már nemzetközi hírű szobrászművészre, Borsos Miklósra (1906-1990) esett. Borsos ezt megelőzően a Velencei Biennálén is képviselte a szobraival Magyarországot, rézkarcaival és rajzaival pedig már több száz könyvet illusztrált. Stílusát a letisztultság, sallangmentesség jellemezte, szobrai és rajzai jellemzően épp azzal érték el a legnagyobb hatást, hogy egyetlen fölösleges vonal vagy idom nem volt rajtuk, miközben a mozgások dinamizmusa sem hiányzott belőlük.

A Clark Ádám téren 1975-ben felavatott műve mészkőből készült, és egy szabályos, ovális nullát formáz meg. A három méter magad szobrot egy 80 cm-es talapzatra állították, amelyen mindössze két betű áll: „KM”, vagyis a kilométer rövidítése.

Ettől kezdve tehát a BAH-csomóponttól induló 1-es és a Székesfehérvárnál kezdődő 8-as főút kivételével innen számítják Magyarország egyszámjegyű főútvonalainak kilométereit, plusz a kétszámjegyűek közül a 10-es főútét is.

A szobor az első pillanattól kezdve nagy sikert aratott a lakosok körében, és a mai napig közkedveltnek mondható. Körülötte a tér arculata többször is megváltozott, az egyszerűségével, letisztultságával kitűnő szobor azonban szerencsére változatlanul ott áll, és remélhetőleg még sokáig ott is fogjuk látni.

Lévai Júlia