A két Rubik Ernő II.
A fiatalabb Rubik Ernő, vagyis a bűvös kocka feltalálója a II. világháború végén, 1944-ben született. Bár a kocka példátlan világsikert hozott a számára, sok nehézséggel küzdött, míg idáig eljutott.
Ifj. Rubik Ernő többféle szakmát is tanult: először az építészmérnöki szakot végezte el a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1967-ben. Ezután az Iparművészeti Főiskolán tanult szobrászatot és belsőépítészetet. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd tanárként tért vissza az Iparművészeti Főiskolára.
Ebben az időszakban született meg a kezdetben bűvös kockának nevezett konstrukció ötlete, amelyet később a világon mindenütt az egyik legsikeresebb magyar találmányként emlegetnek majd. Rubik 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977-ben kapta meg. Ettől kezdve lett a játék neve Rubik-kocka.
 |
| A kocka egy síkba kiterített képén jól látható a színek elrendezése. (Grafika: Nl74, Wikimedia) |
A kocka szerkezete
A kocka 27 kisebb, színes oldalú kisebb kockából áll. Ezeket kell úgy elforgatni a nagy kocka középpontja körül, hogy végül mindegyik oldal egyszínű legyen. Az egyik oldal piros, a másik zöld, a harmadik sárga, a negyedik kék, az ötödik narancssárga és a hatodik fehér lesz.
Ahhoz, hogy ezt valóban ki lehessen rakni, a konstruktőrnek különös gonddal kellett összeállítania a színeket. A színek a következőképpen rendeződnek: a fehérrel szemben van a sárga, a zölddel szemben a kék, és a pirossal átellenben a narancssárga. Ezt a rendet egyébként a sárga szín vezérli, hiszen ha a fehérhez sárgát keverünk, az eredmény sárga lesz, ha a kékhez adjuk, akkor abból zöld lesz, és ha a piroshoz sárgát keverjük, narancssárgát kapunk.
 |
| Ilyen a Rubik-kocka összekeverve. Többen is kiszámolták, hogy bármilyen felállásból legfeljebb 20 tekerésből kirakható. Az összetettsége folytán összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle eltérő állás hozható létre rajta. (Kép: Mike Gonzales, The Coffee, Wikimedia) |
Miután a kocka elméletileg megvolt, a legnagyobb feladatot a technikai kivitelezés jelentette, vagyis azt kellett kitalálni, hogyan lehet egyszerre egységben is tartani és elemeiben átmozgatni a kockát.
Rubik először gumigyűrűkkel rögzítette egymáshoz a kis kockákat, ám egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Ezután mágnesekkel próbálkozott, de mivel ezek a távolabbra kerülő elemeket már elengedték, a kocka gyakran szétesett.
Ekkor jutott eszébe, hogy ha speciális alakúra faragná az elemeket, akkor azokat a saját formájuk megtarthatná. A speciális forma lényege, hogy minden kocka a helyzetétől függően (tehát hogy sarokkocka-e, vagy a lap közepén, illetve az élén áll-e) kapott egy kiálló elemet, amelybe beleakasztható volt egy másik kocka hasonló eleme. Voltaképpen afféle kis füleket, kampókat kaptak az egyes kockák. Ezután már csak azt a középső, önálló idomot kellett kifaragni, amely középen az egész konstrukciót összetartotta. Miközben ezen dolgozott, a feltaláló arra is rájött, hogy ez nemcsak a térbeli dimenziók megismerésének fontos eszköze, hanem kitűnő, szórakoztató és izgalmas játék is.
 |
| Kinek gyorsabban, kinek lassabban, és van, akinek egyáltalán nem sikerül tökéletesen kirakni, de még így is szórakoztató. (Kép: Mike Gonzales, The Coffee, Wikimedia) |
Azt gondolnánk: ettől kezdve már csak azon múlott a játék sorsa, hogy a feltaláló egy ügyes vállalkozót találjon, aki mindezt egy erős kopásálló anyagból elkészíti, valamint korlátlan mennyiségben le is tudja gyártani.
Ez azonban korántsem volt ilyen egyszerű, hiszen a korabeli hazai viszonyok nem kedveztek a megszokott dolgok közé nehezen besorolható vállalkozásoknak. Ezért Rubiknak éveken át igen sok akadályt kellett leküzdenie a siker érdekében. (Ennek történetét a Wikipédia szócikkében részletesen is el tudod olvasni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rubik-kocka).
De miután végül sikerült megismertetni a nagyvilággal a Rubik-kockát, már megállíthatatlan volt a diadala, és itthon is rendkívül népszerű lett. 1980-ban csak Magyarországon egymillió darabot vettek belőle, s ezután nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon. A kockakirakó versenyek a mai napig jelentős közönséget vonzanak minden korosztályból. Ezt a játékot nem lehet elég korán elkezdeni, és kiöregedni sem lehet belőle. Igazi, generációkat összekötő játék.
Lévai Júlia
Érdekel a Rubik-kocka és más kultúrtörténeti érdekességek, amelyek hazánkban születtek? Lapozd fel a Mi MICSODA Junior sorozat Magyarország című kötetét!
