Csak az első ezer rajz elemzése nehéz - interjú Gáti Andrea Szilviával a gyermekrajzokról

Eleinte aggódtam, hogy a kisfiam, miközben a kortársai már előszeretettel vesznek ceruzát-zsírkrétát és papírt a kezükbe, nem mutat érdeklődést a rajzolás iránt. A gyurmázás már érdekesnek bizonyult, de rajzolni nemigen akaródzott neki. Aztán egy pár hónapja, úgy 18-20 hónapos korától kezdve nagyon megszerette, öröm nézni, ahogy mostanság alkot.

Még a tiltott helyekre, padlóra, hintalóra, könyvbe, falra is lelkesen pingál, és amikor megkérdezem, hová szabad rajzolni? mondja, hogy a papírra. - És akkor oda szabad, ahová te most rajzoltál? Rám néz, és nagyon meggyőzően feleli, hogy neeeeem. A gyerekrajzoknál csak a gyerektörténetek színesebbek

A rajzolás témájánál maradva a minivilág szerkesztőjeként most a gyermekrajz-elemzés témája felé fordultam, ezért kerestem meg Gáti Andrea Szilvia pszichopedagógiai konzulenst, hogy választ kaphassunk néhány fontos kérdésre ezzel kapcsolatban.

- Mióta foglalkozol gyermekrajz-elemzéssel? Hogyan kerültél közel ehhez a témához?
- Először érdeklődés szintjén, gyermekeim kapcsán kerültem közel ehhez a témához, majd 3 éve végeztem pszichopedagógiai konzulensként, ahol részt vettem a Gyermekrajzok elemzése tantárgyon is. Ezután önképző jelleggel elolvastam az összes fellelhető szakirodalmat és kialakult, melyik az a módszer, amely közel áll hozzám, mely szakemberekkel tudok azonosulni. Ezután már csak gyakorlás kérdése: azt mondják, csak az első ezer rajz elemzése nehéz, onnan már megy minden, mint a karikacsapás.

- Sokféle módszer van, amelyekkel dolgozhat egy elemző? Hogy írnád le röviden épp azt, amelyik számodra kedves, amelyikkel te dolgozol?
- Igen, ahány szakember, annyi különböző módszert dolgozott ki a rajzelemzésre. Létezik klinikai rajzelemzés is, amelynek segítségével pszichiátriai betegek fejlődése figyelhető meg, létezik számítógépes számítások segítségével elvégzett rajzelemzés is. Tanulmányaim során több szakember elméletét és szakmai munkásságát ismertem meg, valamint munkám során ezeket olvasmányélményekkel és saját tapasztalatokkal egészítettem ki. A teljes igénye nélkül tudok most sorolni néhányat közülük: Sehringer, Vass Zoltán, Taraczközi István, Molnár V. József, Rhoda Kellogg, Feuer Mária, Cathy A. Malchiodi, Gerő Zsuzsa. Munkám során igyekszem az ő tudásukat és a tapasztalatok alapján levont következtetéseiket ötvözni és hasznosítani. Közülük mindenesetre Feuer Mária és Taraczközi István elméletei állnak hozzám a legközelebb, velük tudok legjobban azonosulni.

- Milyen korú gyermekek rajzai alkalmasak az elemzésre?
- Kifejezetten elemzésre elsősorban az óvodás-kisiskolás korú gyermekek rajzai alkalmasak, mivel nekik már megvan az a technikai tudások, rajzkészségük, amelynek segítségével ki tudják magukat fejezni. Kisebb korban is lehet firka-elemzéseket végezni, de ezek inkább csak bizonyos irányultságokat mutatnak.

- Milyen jellegű információt tudsz meg egy-egy rajzból - milyen aspektusokra figyelsz? Színhasználat, formák, vonalak íve? 
- Mindezek együttese hordoz információt, egyesével egyik sem értelmezhető, illetve csak általánosságok tudhatóak meg belőle. A komplex vizsgálat a lényeg, sőt, az a legfőbb elemzési elv, hogy egy rajz nem rajz: azaz több rajz egyidejű vizsgálata hordoz valóban releváns információkat. A rajzból megtudható témák természetesen a rajz témájától is függnek, vagyis egy családrajzból a családi viszonyok, kapcsolatok térképezhetőek fel például. Ezzel együtt természetesen léteznek tendenciák, mint például a fekete színhasználat többnyire melankóliára, depressziós hajlamra utal, de csak szélsőséges esetekben.

- Kik keresnek meg elemzéssel általában?
- A kérdezők jelentős többsége szülő, aki vagy puszta kíváncsiságból, vagy valamilyen probléma kapcsán fordul hozzám. A kisebbik hányad pedagógus, aki érdeklődik a téma iránt, és szeretné munkája közben is hasznosítani az ilyen jellegű tudását.

- Tudnál említeni egy-két jellegzetes problémát, amivel megkeresnek a szülők? Vagy amikkel kapcsolatban javaslod, hogy keressenek meg, ha tapasztalják?
- A családrajzok talán a legjellegzetesebbek, ezeken láthatóak a legegyértelműbb jelek. Ilyen például a sok dupla, ismétlődő elem a rajzon (két ház, két felhő, két fa, esetenként két nap is), ez utalhat arra, hogy a szülők elváltak; ha a gyermek testvérének alakja a rajzon eltűnik vagy aránytalanul kicsi, az testvérféltékenységről árulkodik. Ha az apa alakja tűnik el a rajzon, az jelentheti azt, hogy apa nincs jelen a gyermek életében.

- Mit javasolsz szakemberként - rajzoltassuk sokat a gyermekeinket otthon? Mikor adjunk először papírt-ceruzát a kezébe? Mire figyeljünk?
- A rajzolást erőltetni sosem szabad, a lényeg, hogy teremtsük meg a kedvező körülményeket hozzá, ezáltal a gyermek könnyen kedvet kaphat hozzá. Ezek nem bonyolult dolgok:  a gyermek méretének megfelelő, kényelmes kis asztal, kis szék, papír és színes ceruza (optimális esetben legalább 24 színben). Esetleg ha a gyermek nem érez kedvet, keveset rajzol, megpróbálhatunk más eszközöket is, hátha azzal jobban magára talál. Ilyenek lehetnek a festék, kisebbeknél ujjfesték (még nem találkoztam olyan gyerekkel, aki ettől ne lelkesedett volna fel), nagyobbaknál festőállvány, de ugyanígy a kezet ügyesíti-fejleszti a gyurma is. Attól a kortól érdemes rajzolni, amikor a gyermek érdeklődést kezd mutatni iránta, és már nem jelent számára veszélyt a ceruza hegyes vége: ez körülbelül másfél-két éves kor körül szokott először mutatkozni.
Az együttrajzolás érdekes téma. Ha azt értjük az alatt, hogy támogató segítséggel figyeljük, ahogy gyermekünk önállóan alkot, akkor nagyon hasznos. Ha viszont a gyermek kezét fogva vezetjük, vagy helyette rajzolunk, ezáltal megmutatva, hogy adott dolgot "hogy kell" lerajzolni, akkor kifejezetten káros lehet. Egyrészt kioltjuk a gyermek kreativitását és önálló gondolkodásmódját, elemzési szempontból pedig lehetetlenné tesszük az elemzést, mivel épp így tűnnek el az egyedi részletek a rajzokról, illetve a szakértő a szülőt fogja elemezni a rajz alapján, nem a gyermeket.

- Abból is következtetéseket lehet levonni, ha egy gyermek későn kezd el egyáltalán a rajz iránt érdeklődni? A fiúk és a lányok között egyébként megfigyelhető ezzel kapcsolatban bármilyen általánosítható különbség?
- Nem igazán mérhető, hogy mi számít későnek vagy korainak, egyszerűen vannak gyerekek, akiket nem annyira érdekel a rajzolás, főképp, akik sokat mozognak, és lekötve érzik magukat a rajzolással. Annyiban tudjuk őket is segíteni, hogy megteremtjük az alkotás lehetőségét, és bőven osztjuk a dicséreteket, ha valamilyen mű elkészül, kikerülhet a falra is. Ezáltal érzi a gyermek, hogy nagy becsben tartjuk a munkáját és nagyobb kedve lesz legközelebb is rajzolni.
A fiúk és a lányok tekintetében pedig - egyáltalán nincs általánosítható különbség, sőt nem is állapítható meg általában egy rajzról, hogy fiú vagy lány készítette, esetleg a témaválasztás ad némi fogódzót csupán.

- Ha valaki ügyesen rajzol kicsinek, várható, hogy tehetséges lesz ebben felnőttkorában is?
- Jó kérdés, természetesen a kiskori kézügyesség utalhat a későbbiekben is jó rajzkészségre, ám inkább ez a későbbi tanulási folyamaton múlik. Általában 10-12 éves korban merül fel a gyermekekben az igény, hogy szeretnének realistán rajzolni, vagyis élethűen ábrázolni a dolgokat, ahogy azok kinéznek. Ha ezen a korszakon átsegítjük a gyermeket, pl. egy jobb-agyféltekés rajzolási módszer megtanításával, a rajzkészsége tovább tud fejlődni, ha nem, megáll ezen a szinten.

- Milyen később fontos területekre van hatással a korai rajztechnika, szokás, gyakorlat? Az írásra? A lelki fejlődésre általában? A tanulásra?
- Leginkább az önkifejezésre, az érzelmek megélésére és azok feldolgozására. Persze ehhez szükségeltetik a szülő vagy pedagógus segítsége is, aki értelmezni tudja az adott rajzot.

Bencze Mariann

Névjegy

Gáti Andrea Szilvia (Budapest, 1977.08.16.) közgazdász, pszichopedagógiai konzulens
Foglalkozás: gyermekrajz-elemzés
Gyermekei neve, életkora:
Laura Dorka (alias Lorka): 6 éves - vidám és eszes; Linda 3,5 éves - mókás és bohókás; Kristóf 4 hónapos - ő az "Öcsi"
Kedvenc felnőtt könyve: összes Vonnegut, Boris Vian-kötet
Kedvenc gyermekkönyve: AnnaPeti nagyon nagy sláger nálunk is, Pöttyös Panni-könyvek, Janikovszky összes
Hobbi, ami nem rajz: jobb-agyféltekés rajzolás, lakberendezés