Fontos rákgyógyszer születhet

betegség, gyógyítás, rák, terhesség

2015-ben érdekes hírt tett közzé az egyik neves tudományos folyóirat, a Cancer Cell. Egy dán kutató, Ali Salanti, kanadai kollégájával együttműködve fölfedezett egy olyan mechanizmust, és azon belül egy fehérjét, amely nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszhat majd a leghatékonyabb rákellenes gyógyszer kifejlesztésében. A felfedezés érdekessége, hogy Salanti eredetileg nem a rákkal, hanem egy maláriát terjesztő parazitával foglalkozott, amely a méhen belül fejlődő placentát szokta megtámadni a terhes nőkben. Eredetileg ennek a parazitának a hatástalanítására kereste a gyógyszert. Szerencsére azonban a munkája közben olyan, fontos hasonlóságokat vett észre, amelyek egy rákgyógyszer kifejlesztéséhez is elvezették.

Mit kutatott Salanti?

Az 1974-es születésű Salanti 1999 óta dolgozik azon, hogy kifejlesszen egy vakcinát a placentát megtámadó parazita ellen, egy tizenöt fős kutatócsoport vezetőjeként. A VAR2CSA vakcina fejlesztési csoport több nagy, az EU által támogatott kutatás résztvevője a Koppenhágai Egyetemen.

 Fontos rákgyógyszer születhet
A kutatások egyik kiindulópontja az volt, hogy az élő szervezetekben csupán két forma növekszik extrém gyorsasággal: a placenta és a rákos daganat. Az egyik életfenntartó, a másik gyilkos természetű, de itt most nem ez számít, hanem a növekedési mechanizmusuk azonossága.

Ezekben a kutatásokban tehát azt keresik, hogy mivel lehet hatástalanítani a méhlepényen élősködő parazitát, amely maláriával fertőz. A malária (régies nevén: váltóláz) népbetegségnek számít, és bár elsősorban trópusi vidékeken fordul elő, a világ nyitottsága révén ma már bárhol megjelenhet. Évente kb. 350-500 millió ember betegedik meg maláriában, és egymillió feletti a halálos kimenetelű betegek száma.

A kórokozót az Anopheles szúnyog nőstényei terjesztik. Ezek csípései során a szúnyog nyálával kórokozók, paraziták jutnak az ember vérébe, amely azután mindenhová elszállítja ezeket, a szervezeten belül. A paraziták a májba jutva szaporodni kezdenek és gyors folyamatban pusztítják először a májsejteket, majd, átlagosan 2-4 hét után, ismét a véráramba kerülnek és a beteg vörösvértestjeit támadják meg. Itt tovább szaporodnak és szétrepesztik a fertőzött sejteket.

Ha pedig terhes nők véráramába kerültek be, akkor a méhen belül fejlődő, a magzatot tápláló méhlepényt, más néven placentát támadják meg, ami természetesen a magzat halálához vezet, hiszen az a méhlepényen keresztül kapja a táplálékát.

A dán kutatók a maláriával fertőző paraziták viselkedését tehát a placentával való kapcsolatukban vizsgálták, és azt próbálták meg feltárni, hogy vajon egyáltalán hogyan tudnak annak sejtjeihez hozzákapcsolódni. Ha ugyanis ezt megértik, akkor meg lehet találni annak megoldását, hogy megakadályozzák ezt a kapcsolódást. A gyógyszerek jó része ugyanis azzal hat, hogy nem engedi a kórokozókat hozzátapadni az azok által célnak tekintett sejtekhez.

 Fontos rákgyógyszer születhet
Ez a nem túl nagy élőlény, az Anopheles szúnyog felelős a malária kórokozójának terjesztéséért.

Mihez kapcsolódik a parazita?

A csoport a kutatás során azt találta, hogy ez a parazita a placentában egy szénhidráthoz kapcsolódik. A korszakalkotónak ígérkező felfedezésnek pedig az a kulcsa, hogy Salantinak eszébe jutott: de hiszen ez ugyanaz a szénhidrát, amellyel már a ráksejtekben is találkozott!

Ebből azután az a logikus kérdés adódott, hogy vajon van-e még ezen kívül valami, ami összeköti a placenta sejtjeit a ráksejtekkel. Persze hogy van: a méhlepény ugyanolyan extrém módon, szokatlan gyorsasággal növekszik, mint ahogyan a ráksejtek is. A méhlepény néhány hónap alatt kis mennyiségű sejtből egy majdnem egykilós szervvé növekszik, és – akárcsak a rákos daganat – viszonylag idegen környezetben tud fennmaradni.

És mivel más ilyen, szintén extrém módon növekvő formációt nem ismerünk, nagyon valószínű, hogy a szóban forgó szénhidrátnak kifejezetten az extrém növekedés gerjesztése a specialitása. Ha tehát sikerül olyan helyzetet előállítani, amelyben ezt a szénhidrátot a rákon belül elpusztítják, akkor az azt jelentheti, hogy megszüntethetik, de legalább is jelentősen csökkenthetik a ráksejtek szaporodását.

A kutatás során ennek az összefüggésnek a felfedezése azt is jelentette, hogy átmenetileg háttérbe szorították a malária ügyét, és belekezdtek egy olyan kísérletbe, amely a rákellenes gyógyszereket segítheti. Salanti ekkor a kanadai rákkutatót, Mads Daugaardot is bevonta a munkába, és együtt próbálták megkeresni most már azt az elemet, amely a parazitát hozzásegíti az említett szénhidráthoz való kapcsolódáshoz. Meg is találtak egy fehérjét, így ezzel most már megvolt a kapcsolódás mindkét eleme: a placentában ill. a rákban egy szénhidrát, a parazitában pedig egy fehérje jelenti a „csipeszt”.

És mivel az oltásoknak az az alapelvük, hogy maguknak a kórokozóknak egy megváltozatott formáját fecskendezik be, logikusan adódott a gondolat, hogy a megoldáshoz itt is a kórokozót magát kell felhasználni. Vagyis: mesterségesen elő kell állítani az általa használt fehérjét, amelyhez azonban hozzá kell csatolni egy gyilkos toxint (méreganyagot), és a kombinációt össze kell hozni a rákos sejttel. A fehérje a szokásos módon rá fog kapcsolódni a szénhidrátra, és így be fog kerülni a rákos sejtbe, csakhogy ezúttal már a szénhidrátot romboló méreganyaggal együtt. Így ez a kombináció belülről kezdheti szétrombolni azt a szénhidrátot, amely a feltételezések szerint a legfőbb felelőse a ráksejtek kóros burjánzásának.

A következő kísérletében tehát rákos sejtekre engedték rá a parazitát, és a feltevésük visszaigazolódott: a kórokozó ugyanolyan intenzitással tapadt hozzá ezekhez, ahogyan a placentához is, tehát lényegtelen volt számára, hogy placentában vagy rákos sejtekben találja-e meg a számára fontos szénhidrátot.

 Fontos rákgyógyszer születhet
Érdemes megjegyeznünk ennek a mosolygós tudósnak az arcát és a nevét: ő Ali Salanti, akiről nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan akár egy Nobel-díj tulajdonosa is lehet.

Ezek után már egereken is kísérleteztek, ahol szintén visszaigazolódott a föltevésük. A két egyetem kutatócsapatai több ezer agydaganatos és leukémiás mintán tesztelték az eljárást, és egyelőre úgy tűnik, hogy a malária fehérjéje mindenféle daganattípus 90 százalékát képes megtámadni.

A következő lépésben háromféle emberi tumort ültettek egerekbe, majd rajtuk is tesztelték a módszert: a limfóma egy változatával beoltott egereknél a tumor mérete az egynegyedére zsugorodott, a prosztatarákkal fertőzötteknél hatból két egérnél egy hónappal az első kezelés után eltűnt a daganat, az áttétes csontrákos egereknél pedig hatból öt még nyolc hónappal a kezelés után is életben volt, míg a kontrollcsoportnál (tehát amelynél nem alkalmazták az eljárást) egy sem. 2019-ben pedig már azt a hírt olvashattuk, hogy Ali Salanti és csapata sikerrel kezelte 15 kutya rákos megbetegedését. Mindezek alapján várható, hogy a kutatásokon alapuló gyógyszer belátható időn belül megjelenik az orvoslásban.

A zseniális találmány egyetlen hátránya, hogy ha majd meglesz az ebből születő gyógyszer, azt éppen a felfedezéshez kiindulópontot jelentő placenta-megbetegedésre nem lehet alkalmazni. Hiszen a fehérje-toxin kombináció nem a parazita elpusztítását célozza, hanem az extrém módon szaporodó képződményt, amely viszont itt a méhlepényt jelenti.

A kutatólaboratóriumok viszont nem olyan helyek, ahol egy jelentős felfedezés után megáll az élet. Biztosak lehetünk benne, hogy a dán egyetemen a parazitát sem hagyják magára, és folytatják annak kikísérletezését, hogy mivel lehet a benne lévő fehérjét is hatástalanítani.

 

 

Lévai Júlia   


Címkék:

ajánló  állatkert  állatok  alvás  Antarktisz  aszteroida  Ausztrália  autó  baktérium  barlangok  betegség  Biblia  bolt  Budapest  buddhizmus  bútorok  búvárkodás  cidrimókus  császárság  csillagok  denevér  díj  dory  édesség  éghajlat  egyensúly  egyház  egyiptom  elefánt  elektromosság  ember  emberi test  emlős  építmények  Északi-sark  etimológia  étkezés  eukaliptusz  Európa  fejlesztés  félelem  felfedezés  finommotorika  fizika  Föld  főzés  gyerekek  gyógyítás  gyógyszertár  háború  hajózás  halak  halál  halmazállapot  hangsebesség  hideg  hiszti  hogyan működik  hőmérő  hüllők  idő  időjárás  időszámítás  India  infrahangok  interjú  internet  iránytű  irodalom  iskolaérettség  iskolakezdés  járművek  játék  jel  jelentés  jelrendszer  Jézus  kalóz  kapitalizmus  karácsony  karantén  kémia  kereskedelem  kétéltűek  Kína  klímaváltozás  koala  kommunikáció  kórház  koronavírus  könyv  kőzetek  közlekedés  Krisztus  kultúra  kultúrtörténet  léghajó  leguán  légzés  LOGICO  lovagok  madarak  magasság  mágnes  mese  meteorológia  Mi MICSODA  mikroszkóp  mitológia  mítoszok  művészet  Nikola Tesla  Nobel-díj  növények  nyelv  nyomozás  óceán  ókor  ókori Görögország  oktatás  olimpia  olvasás  óra  Oroszország  orvoslás  öltözködés  őskor  pedagógus  pszichológus  pulzus  rajz  rák  receptek  régészet  repülés  robot  rovarok  sárkány  sejtek  sport  szavak  szellemek  szépség  szerzetesrendek  szimbólum  táplálkozás  távíró  technika  tél  tenger  terhesség  természet  természeti jelenségek  természeti katasztrófák  természettudomány  teszt  tobzoska  történelem  tudomány  tüntetés  újkor  ultrahang  úthálózat  ünnep  vadnyugat  vallás  város  Városliget  vasút  védőoltás  Velence  vidámpark  vidra  világűr  vírus  víz  vulkán  zarf  zene