Nemcsak az állatok és emberek tudnak vándorolni!

Ősszel gyakran szóba kerülnek a költöző madarak, amelyek ilyenkor útra kelnek a Föld melegebb vidékeire. Ők példázzák a leglátványosabban az állatok azon képességét, hogy ha valami miatt célszerű helyet változtatniuk, akkor azt lábuk, szárnyuk vagy uszonyuk segítségével megoldják. És mint a madaraknál látjuk: igen nagy távolságot is meg tudnak tenni. De mi a helyzet a növényekkel?

Ma már tudjuk, hogy a növények közt is akad olyan, amelyik hasonlóképp ki tud menekülni egy számára rossz helyzetből. Vagyis annak ellenére, hogy se szárnya, se lába, mégis meg tudja változtatni a helyét. De hogyan? És mivel?

Mitől vált különlegessé egy pálma?

2016 elején adott hírt arról a BBC, hogy az ecuadori esőerdők mélyén, az egyébként is mindig izgalmas Sumaco Bioszféra Rezervátumban különleges pálmafákra bukkantak. Már a hatvanas évek elejétől feltételezték, hogy létezhetnek ilyen pálmafák, de egészen eddig, úgy látszik, még nem sikerült közelről is látni. Most ezek a fák azzal lepték meg a kutatókat, hogy a gyökereiket lábakként tudják használni, és akár 20 méter távolságot is meg tudnak tenni egy év alatt.

Márpedig ez ellentmond a gyökerek alapvető feladatának, hiszen az abban áll, hogy azok behatoljanak a talajba, onnan vizet és táplálékot vegyenek fel, és egyúttal stabilan rögzítsék is a növényt. Ezt a szabályszerűséget rúgta fel, szinte a szó szoros értelmében a Socratea exorrhiza (szokratea exorriza) nevű pálmafa, amelyet azóta is a természet egyik csodájaként emlegetnek.

Az ábra jól szemlélteti a költöző pálma gyökérnövesztési technikáját. (Kép forrása)

Természetesen azonnal vizsgálni kezdték: vajon mi készteti ezt a pálmát arra, hogy odébb lépdeljen, és főként: hogyan csinálja? Hiszen a faj egy-egy példánya akár 25 méter magasra is megnőhet, ami meglehetősen nagy súlyt is jelent. Vajon hogyan képes a pálma ezt veszély nélkül megmozgatni?

Márpedig a botanikusok azt tapasztalták, hogy ezek a pálmák minden olyan helyzetben, amely bármiféle módon is hátrányos a számukra, odébb költöznek. Hogy végül is miért éppen ők képesek erre, arra, ahogy azt természettudományokban már megszokhattuk, nincs válasz. Azt viszont már tudjuk, hogy milyen körülmények ébresztik fel a pálmákban ezt a különleges képességet.

Tehát mitől is kap lábra a Socratea exorrhiza?

A nevezett pálmák számára ilyen helyzet például az is, amikor a talajban megindul az erózió, vagyis a szétesés, és ettől bizonytalanná válik a helyük, tehát szilárdabb talajú helyre kell átmenniük. De ha a többi fa már túlságosan beárnyékolta az élőhelyüket, akkor is odébb kell kúszniuk, hogy naposabb helyre jussanak.

Az Impress magazinban, Fazakas Virág cikkében két képen is láthatjuk a költöző pálma gyökereit, amelyek jó része eleve nem bújik be a föld alá. Ez azt is mutatja, hogy a pálmának nem okoz nagy nehézséget a gyökereit kiemelni a talajból. (Kép forrása)

Nézzük, milyen technikát használnak ehhez. A „költözködésüket” azzal kezdik, hogy új gyökereket növesztenek, és amikor ezek már elég erősek, előrenyújtják őket, hogy meg tudjak kapaszkodni az előttük lévő földben. Ezzel egy időben, kissé előrehajolva a régi gyökereiket fölemelik. Gyakorlatilag tehát a hernyómozgás mintájára haladnak előre, miközben a tempójuk inkább a csigákéhoz hasonlítható: naponta 2-3 centimétert tudnak így megtenni.

Ez azonban így is forradalmi a többi növényhez képest, hiszen mások csupán a száraik-ágaik elforgatásával, megnyújtásával vagy a léggyökereikkel tudnak korrigálni a helyzetükön. Ugyanilyen „ügyesek” ezek a pálmák olyankor is, amikor egy másik fa rádől valamelyik részükre. Ilyenkor szintén a gyökereik újranövesztésével igyekeznek kimenekülni a prés alól, noha ilyenkor inkább kikúsznak a csapdából, és ez kevésbé látszik lépegetésnek. Az összteljesítményüket pedig már csak azért sem érdemes alábecsülni, mert egy év alatt akár húsz métert is meg tudnak tenni, ami még egy futórózsa szárainak is a becsületére válna!

Mint később kiderült: ez a pálmafaj nemcsak Ecuadorban, hanem Nicaraguában, Costa Ricában és Panamában is jelen van. A növény egyébként egyszikű, és maggal szaporodik, amely több rovar számára is táplálékként szolgál. Emellett a sárga színű gyümölcse is ehető. Törzsét régóta felhasználják, akár házak építéséhez, akár dárdák vagy más szúró szerszámok elkészítéséhez, még a leveleiket is tudják hasznosítani, ha valahol kunyhótető készül. Sőt, úgy tudni, hogy a gyökereiből élénkítő, serkentő anyagokat lehet kivonni. Még előfordulhat, hogy a gyógyszeripar is hasznosítani tudja a költöző pálma kémiai anyagait – persze csak ha éppen el nem szalad…

Lévai Júlia